Soha ne mondd....

Kész lett az első kendőm.

Sosem gondoltam volna, hogy én valaha kendőt fogok horgolni, de ugye van az a mondás soha nem mondd, hogy SOHA :)

Úgy esett a dolog, hogy a facebook  több horgolós-kötős csoportjában sorra csodáltam a szebbnél szebb kendőket és néha már már úgy érzetem, hogy ilyet akarok, de sose jutottam el még a fonal megvételéig sem. Még a sálakat is utálom, mert elég nagy darab vagyok és ez megítélésem szerint még robosztusabbá tesz, így se sál, se kendő nincs/volt.

Aztán mentem vonattal aznagyBudapestre és hát mit olvassak mint olvassak ???  vettem egy kézimunka újságot. Történetesen a Gombolyag magazin 2016/01-es számot. NAh és akkor ott megpecsételődött a SOHA :)

Szinte elsőre beleszerettem egy kendőbe, ízlelgettem a szót Trish .... előbb megjegyezni alig bírtam. Aztán egyre célirányosabban néztem a fonalakat és rátaláltam az Alize Bella 4151-es fonalra. Újabb szerelem. Te jó ég!!!  Ez a kendő sztori tele van azonnali szerelmekkel....

És nekikezdtem, és elfogyott a fonal, és nem volt a mi kisvárosunkban, és megrendeltem, és nem érkezett meg hamar, és újra Pesten jártam és megvettem és megjött a megrendelt is.  Így elkészült 4 gombolyagból az én első kendőm :)

Ime:

A tű amivel készült 2-es :)

És ha komoly érdeklődő van, eladó ;)